Blog

Nem kell hatalmas kerttel rendelkezned ahhoz, hogy saját fűszernövényeidet termeszthesd. Elég néhány cserép az ablakpárkányon, egy hosszúkás ültetőláda az erkélyen, vagy akár egy kreatívan kialakított függőleges kert, és máris minden nap friss bazsalikomot, petrezselymet vagy rozmaringot vághatsz a vacsorádhoz.

Ha most kezded el a fűszernövények termesztését, érdemes egy kis méretű ültetőedénnyel indítani. Nem kell nagyban gondolkodnod – a lényeg, hogy olyan környezetet teremts, ahol a növényeid jól érzik magukat. Mivel a legtöbb fűszernövény nem őshonos a mi éghajlatunkon (hacsak nem egy mediterrán vidéken élsz, mint Dél-Franciaország vagy Olaszország), neked kell biztosítanod számukra az ideális körülményeket.

A jó hír, hogy ez egy igazán egyszerű és gyors kertészeti projekt! Ha megfelelő helyet és gondoskodást kapnak, a fűszernövényeid egész szezonban folyamatosan friss hajtásokat hoznak, így mindig lesz kéznél egy csokor saját termesztésű zöldfűszer a konyhában. Nézzük meg, hogyan kezdhetsz bele!

Milyen méretű edényt használjak? Mennyi földre van szüksége a növényemnek?

Ahhoz, hogy a konténeres kertészkedés sikeres legyen, fontos tudni, mekkora edényre van szüksége a növényeidnek. A növény gyökereinek megfelelő hely kell a fejlődéshez, a tápanyagfelvételhez és a vízháztartás fenntartásához. Minden növény más és más gyökérmérettel rendelkezik, így nem mindig könnyű elsőre eldönteni, mekkora cserép vagy ültetőedény lesz a legjobb választás.

Bár a fiatal palánták kezdetben hasonlónak tűnhetnek, ahogy növekednek, hatalmas különbségek alakulhatnak ki közöttük. Ezért érdemes előre megtervezni, milyen edényeket használsz, hogy biztosítsd a növényeidnek a megfelelő fejlődési feltételeket

Szeretnél több energiát? Kíváncsi vagy, hogyan támogathatod az immunrendszeredet természetes módon?

Tudtad, hogy a friss zöldségek fogyasztása nem csak egészséges, de életminőségedet is javíthatja? Gondolj bele, milyen érzés lenne, ha minden nap egy apró, de hatékony lépést tennél az egészségedért - mindezt a konyhádban.

Egy amerikai tanulmány, amelyet az American Journal of Clinical Nutrition publikált, kimutatta, hogy azok az idősebb felnőttek, akik rendszeresen fogyasztanak leveles zöldségeket, akár évekkel késleltethetik a kognitív hanyatlás jeleit. A kutatásban résztvevők, akik napi szinten zöldeket, például spenótot, kelkáposztát vagy rukkolát fogyasztottak, agyműködésükben akár 11 évnyi különbséget mutattak azokhoz képest, akik kevesebb zöldet ettek. (1) Ez a kutatás (is) azt bizonyítja, hogy a friss zöldek valóban hatalmas erővel bírnak – nemcsak fiatalon tartják a testet, hanem az elmét is.

Ha továbbgörgetsz, megtudhatod, miért érdemes minden nap friss zöldségeket fogyasztani, hogyan veszítenek tápanyagot a tárolás alatt, és adunk néhány praktikus tippet is, hogy egyszerűen beilleszthesd őket a mindennapjaidba!

Ez az őszi saláta igazi őszi kedvenc! Almával és pirított dióval készül, amit egy mézes-dijoni mustáros öntet tesz még különlegesebbé. Feta vagy másfajta sajttal, csicseriborsóval még tartalmasabbá tehető, hogy főfogásként is megállja a helyét. A képen vegyes mikrozöldekkel készült, de használhatunk zöld alapnak más saláta- vagy káposztafélét.

Ez a saláta nemcsak rendkívül tápláló és finom, de gyönyörű látvány is, így bármely ünnepi asztal dísze lehet. Ráadásul gluténmentes is!

Amikor az időjárás kezd hűvösebbre fordulni, sok kertész úgy gondolja, hogy a kertészkedési szezon véget ért. Ne hagyd, hogy a hideg idő elrettentsen – készítsd elő a kerted vagy az ültetőedényeidet és kezdj el kertészkedni!

Meglátod, mennyire fantasztikus érzés lesz, amikor az első friss vegyszermentes, roppanós leveleket saját kezűleg szeded le. Ezekről olvashatsz, ha továbbgörgetsz:

1. 3 ok, amiért érdemes őszi-téli salátakertet kialakítani?
2. Hogyan válaszd ki a megfelelő helyet az őszi/téli kertednek!
3. Milyen zöldségeket vethetsz az őszi/téli kertedbe?
4. Hogyan készítsük elő a talajt és a konténereket?
5. A növények gondozása
6. Betakarítás és felhasználás

Hogyan tudsz otthon egész évben egyszerűen és hatékonyan mikrozöldségeket termeszteni?
Mielőtt belekezdenénk, nézzük meg a nyilvánvaló kérdést... Mik azok a mikrozöld(ség)ek?

A mikrozöldségek olyan fiatal növényi hajtások, amelyek a csírázás után gyorsan növekednek, de még nem érik el a teljes kifejlett növényi állapotot. Ezek a hajtások különböző zöldségek (káposztafélék, retek, napraforgó stb.), fűszernövények (koriander, bazsalikom stb.) és hüvelyesek (zöldborsó) magjaiból származnak, és általában 1-3 hét alatt érik el azt a méretet, amikor betakaríthatók és fogyaszthatók.

A mikrozöldségek rendkívül táplálóak, mivel koncentráltan tartalmazzák a magban lévő tápanyagokat, amelyek a növény növekedéséhez szükségesek. Magas vitamintartalmuk (különösen C, E és K vitamin), ásványi anyagaik (például kalcium, magnézium és vas), antioxidánsaik és egyéb fitokémiai vegyületeik révén számos egészségügyi előnnyel bírnak.

Az emberek évezredek óta termesztik a fűszernövényeket. Mindenki hallott már a bazsalikomról, a rozmaringról vagy a kakukkfűről, de vajon tudod-e, miért érdemes saját magadnak termeszteni ezeket a kerti kincseket? Hadd meséljem el, miért váltak a fűszernövények igazi szenvedélyemmé, és miért hiszem, hogy mindenkinek meg kellene próbálnia ezt az élményt.

Mi a fűszernövény definíciója?

Lehet vitatkozni, de én úgy fogalmazok, hogy a fűszernövény minden olyan növény, amely olyan növényi részeket tartalmaz (pl. magok, virágok, levelek), amelyek felhasználhatók az ételeink, italaink ízesítésére.

Sokszor elgondolkodtam azon, hogy a salátafélék, sok fajta levélzöldség (pl. spenót, pak choi stb.) miért nem nyári növények. Kinek az ötlete volt, hogy nyáron annyi édes, lédús paradicsomot és friss, ropogós uborkát  szedhetünk a kertünkből, de saláta vagy spenót nem jár hozzájuk?

Persze, van rá mód, hogy meghosszabbítsuk a tavaszi zöldségek élettartamát azzal, hogy több árnyékot vagy kevesebb napot adunk nekik (pl. egy ilyen árnyékoló háló segítségével). De... a tartósan meleg napokon beindul a virágzás, a saláták levelei megkeserednek, élvezhetetlenné válnak.

Azok számára, akik még akkor is vágynak a leveles zöldekre, amikor odakint 30 feletti hőmérsékletet mutat a hőmérő, nincs minden veszve. Mindenféle trükk nélkül is lehet nyári salátaágyást kialakítani!

A paradicsom kétségtelenül az egyik kedvenc növényem, amit minden évben termesztek, nemcsak a kertemben, hanem a teraszomon is - az ültetőállványaim is tele vannak nyaranta paradicsom növényekkel.

Volt idő, amikor nem volt lehetőségem a kertben történő termesztéshez és csak egy terasz volt alkalmas a kertészkedésre. Ebben az időszakban is sikerült több kilónyi paradicsomot termesztem nyaranta néhány cserép növényből.

Paradicsomot termeszteni még sosem volt ilyen egyszerű! És nincs szükség nagy helyre ahhoz, hogy több kiló paradicsomot termessz pár négyzetméternyi helyen. Az alábbiakban hasznos, gyakorlati tippeket találsz a paradicsom cserépben, edényben történő termesztéséhez.

1. Miért jó a cserepes termesztés?
2. Milyen paradicsomfajták nőnek a legjobban ültetőedényben?
3. Hogyan válassz ültetőedényt a paradicsom számára?
4. Milyen földet használj paradicsomtermesztéshez?
5. Hogyan gondozd a paradicsom növényeket?

A pesztó az egyik kedvenc kencém, és tavasszal már annyira vágyom rá. De mi a teendő, ha még nincs friss bazsalikom a kertben?

Nos, a jó hír az, hogy a pesztó nemcsak bazsalikomból készülhet, hanem sok más fűszerből és zöldségből is. A brokkoli mikrozöld például tökéletes bele,de készülhet más mikrozöldekből pl. zöldborsó vagy retek vagy akár olan levélzöldségekből mint pl.a spenót, vízitorma vagy fodros kel.

Az egyik legkönnyebben elkészíthető dolog - egy konyhai robotgép segítségével -, és olyan kevés hozzávalót igényel! Ráadásul, ha van egy üveg pesto a hűtőben, az mindig életmentő a rohanó hétköznapokon. Nem kell mást tenned, mint megfőzni egy kis tésztát, rátenni a pestót, és megszórni egy kis parmezánnal. 

Ha Te is azok közé tartozol, akinek az idei évben szeretnének egy ehető, zöld oázist kialakítani a teraszukon, erkélyükön, akkor jó helyen jársz!

Ebben a bejegyzésben összegyűjtöttem a leggyakoribb kérdéseket és aggodalmakat, amelyekkel a balkonkertészek gyakran szembesülnek.

Legyen szó a megfelelő növények kiválasztásáról, a megfelelő öntözésről vagy a napfény optimális kihasználásáról, a cél, hogy segítsek abban, hogy balkonkerted még sikeresebb legyen. Tehát tarts velem, és ismerd meg a leggyakoribb aggodalmakat és a hozzájuk tartozó tippeket/tanácsokat!

Zöldségek, virágok és fűszernövények ültetése és vetése februárban.

Talán nehéz elhinni, de itt az ideje elkezdeni az idei kert tervezését, sőt néhány növény vetését!

Ne hagyd, hogy a februári szürke égbolt, a fagyos hőmérséklet megtévesszenek.

A tavasz már a sarkon van...

A február tökéletes a hosszú tenyészidejű növények (paprika, padlizsán, paradicsom) beltéri vetésére, palánták nevelésére és a hidegnek, enyhe fagyoknak ellenálló zöldségek kinti közvetlen vetésére. Ha megfelelő fajtákat választasz, akkor tavasz közepén szedheted a saját termést.

Februári ültetési/vetési útmutató:

1. Februárban vethető zöldségek (beltéren és kültéren)
2. Februárban vethető virágok
3. Februárban vethető fűszernövények

Olvass tovább és segítek eligazodni a februári kerti teendőkben.

Kíváncsi vagy arra, hogy a magok meddig képesek életben maradni?

A magok egészen hihetetlen apró dolgok.

Valójában inkább azt mondom, hogy csodálatos élőlények, mert a magok valójában élettel teli lények. Feltételezve, hogy a magot megfelelő körülmények között tartották, a mag nyugalmi állapotban van, és várja a víz, a meleg és a fény megfelelő kombinációját, hogy felébredjen és növekedni kezdjen.

A magok mindenre képesek. Talán el sem tudod képzelni, mit tartalmaz egy aprócska mag. Benne van a növény összes adata: milyen évszakban kell kihajtania; milyen magasra és szélesre kell nőnie; a levelei alakja; hogyan találja meg a táplálékot és a tápanyagokat; hogyan védekezzen a kártevők ellen és hogyan védje meg magát a betegségektől; és a terv, hogyan szaporodjon újra és újra.

Mi is az a csíráztatás?

Ha emlékszel az általános iskolára, akkor valószínűleg emlékszel valamilyen kísérletre, amely magvak csíráztatásával foglalkozott - talán néhány babszemet tettél egy üvegbe, nedvesen tartottad őket, és néhány nap múlva a babszemek zöld hajtásokkal jutalmaztak.

Miután elődeink rájöttek, hogy a kis magvakból növények nőnek, és hogy ezek a növények gyakran emészthetőbbek, mint a kis magok, elkezdték kitalálni, hogyan lehet ezt a folyamatot hasznosítani. Így találták ki, hogyan tegyék emészthetőbbé a hüvelyeseket, dióféléket/magvakat és gabonaféléket áztatással, csíráztatással vagy fermentálással.

A csíráztatás során a magvakat, dióféléket, hüvelyeseket vagy gabonaféléket több órán át áztatjuk, majd többször átöblítjük, amíg a magvakból  vékony hajtás nem kezd kialakulni.

Hívhatjuk csirkesalátának, de akár kencének vagy szendvicstölteléknek, a lényeg úgyis a végeredmény. Hihetetlen, hogy egy pesztó-csirke- joghurt kombó ilyen ízletes tud lenni. Maradék mentésre is jó ötlet ez a szendvics, ha valami izgalmas szendvicset készítenél az unalmas csirkemellből vagy a maradék pesztót használnád fel.

Mindegy mekkora kerted van, sőt lehet, hogy egy terasz vagy erkély áll rendelkezésedre, akkor is el tudsz kezdeni salátáaféléket, fűszernövényeket és levélzöldségeket növeszteni.

Salátafélék alatt nemcsak a jól ismert, kevésbé ízletes fejes salátát vagy jégsalátát értem, hanem a nálunk kevésbé elterjedt tépősalátákat és az izgalmas levélzöldségeket (pl. mustárféléket, mángoldot, ázsiai levélzöldségeket, fodros kelt stb.)l

Könnyű, gyorsan elkészíthető (új)burgonya saláta retek mikrozölddel, ha ez nincs kéznél, akkor karikázz bele retket.

Van egy jó hírem. Neked is lehet saját salátás kerted, akár konyhakert nélkül is. Nincs szükség nagy befektetésre, csak néhány eszközre, vetőmagra és egy kis kitartásra, hogy zöld oázist varázsolj otthonodban.

Bár elsőre csábító és kényelmes lehet az előre csomagolt saláták választéka, sajnos a zacskó legtöbbször nem azt rejti, amit várnánk tőle. Friss, ízletes, roppanós levelek helyett fonnyadt, vegyszerekkel kezelt, tápanyagokban szegény, ízetlen zöldek kerülnek a tányérunkra.

Ha te úgy döntöttél, hogy mostantól magadnak szeretnéd megtermeszteni a vitamindús, vegyszermentes zöldeket, akkor olvasd végig a bejegyzést. Segítek eligazodni, milyen növényeket és hol érdemes növeszteni, milyen eszközökre lesz szükséged, milyen fajtákat válassz és lesz szó a gondozásukról is.

Honnan lehet tudni, hogy a mikrozöldjeinknek penészgombája van-e vagy csak gyökérszőrszálak nőnek?

Az alapöntetek, mint például a mustáros-mézes vagy a balzsamecetes önteten kívül bátran próbálkozhatsz más öntetekkel is a salátáid mellé, a saláta kisokosban írtam részletesen az öntetekről is.

A tavasz első zöldségei és gyümölcse – a spárga, eper, újburgonya, sárgarépa – már elérhetőek a piacokon. Mutatok néhány ötletet, hogyan lehet felhasználni ezeket a ízletes alapanyagokat salátákhoz.

Egyszerű, gyorsan elkészíthető, tavaszi saláták találhatók a listában, bízom benne, hogy mindenki talál kedvére valót a receptek között.

A részletes recept leírásokhoz és hozzávalókhoz, kattints a recept nevére.

Különlegessége ennek a salátának, hogy a jól ismert görög joghurtból és uborkából készült tzatziki, mint öntet fog szerepelni ebben a nyári ételben, ami egyébként köretként is megállja a helyét bármelyik étkezéshez.

Szegény salátaöntetekkel olyan mostohán bánik a magyar gasztrokultúra, pedig azt gondolom sokkal többet érdemelnek. Blogcikkeink között egy teljes részt szentelek az önteteknek, hiszen ezekkel a folyékony csodákkal tesszük teljessé a salátáinkat, az “unalmas nyúleledelből” fantasztikus ízélménnyé varázsolhatjuk zöldségeinket.

Könnyű, gyorsan elkészíthető (új)burgonya saláta retek mikrozölddel, ha ez nincs kéznél, akkor hsználj más fajta mikrozöldet.

A burgonya és a retek igazán jól passzolnak a mustáros öntethez, és a mikrozöldek hozzáadásával még frissebbé és táplálóbbá válik az egész étel. Ez a saláta nemcsak finom, de remekül beilleszthető a napi zöldségadagba is, ráadásul szinte bármilyen diétába könnyedén illeszthető. Ha szeretnéd egy kicsit másképp elkészíteni, bátran kísérletezhetsz az ízekkel, és cserélheted a hozzávalókat, hogy még izgalmasabbá tedd!

A mikrozöldségek és a csírák messziről hasonlónak tűnnek, mint az alma és a paradicsom, de ha közelebbről megnézzük őket, szinte mindenben különböznek.

A csírák és a mikrozöldek két teljesen eltérő kategória. Különböznek a növesztési eljárásukban, a tápanyag összetételükben és az ízvilágukban is.

Nagy kedvenceim a zöldsaláták, amikor egy évszaktól függő zöldsaláta vagy mikrosaláta alapra rétegezzük a különböző hozzávalókat, meglocsoljuk az öntettel és kész is vagyunk. Van már jó néhány ilyen saláta a blogon, érdemes körülnézni, ötletek gyűjteni.

A szüleim főállás mellett fizetés kiegészítésként földi epret termeltek sok-sok éven keresztül, így gyerekként mindig az elsők között juthattam ehhez az ízletes, de nem olcsó gyümölcshöz. Annak ellenére, hogy nővéremmel sokat kellett segítenünk az eperültetvényeken, miközben kilószámra tömtük magunkba az eperszemeket, így sem sikerült megutálnom a földi epret.

Ez a francia sárgarépa saláta biztos a kedvenceid közé kerül, ha kipróbálod. Nagyszerűsége egyszerűségében rejlik, a franciák igazi művészei az egyszerű, de ízletes ételeknek.

Ez egy nem a klasszikus görög saláta recept, már ha létezik egyáltalán klasszikus recept. Rengeteg tradicionális görög saláta recepttel találkozhatunk, van amelyik zöldsalátával készül, valamelyik szerint nem szabad (sőt, kifejezetten tilos) zöldsalátát beletenni, csakis kizárólag a paradicsom-uborka-hagyma-feta sajt-olíva bogyó keverékből készülhet.

Te mennyi zöldet fogyasztasz naponta? Őszintén…?

Sajnos mi magyarok nagyon kevés zöldet eszünk, pedig fontos lenne, hogy a különböző zöld levelek rendszeres szereplői legyenek az étkezéseinknek, jó lenne, ha mindig kerülne az asztalra egy adag minden étkezés mellé.
Magas a vitamin-, ásványi anyag, antioxidáns- és rosttartalmuk és kiváló vasforrások is egyben. Ezzel szemben kalóriatartalmuk nagyon alacsony, bármilyen típusú diétába beilleszthetőek.

Teljes kiőrlésű gabonát enni jó és enni kell. Miért?

• Mert bizonyítottan csökkentik néhány krónikus betegség ( pl. cukorbetegség, szív- és érrendszeri betegségek) kialakulásának esélyét.
• Mert lassan felszívódó szénhidrátokat tartalmaznak, ami azt jelenti, hogy lassan alakulnak át glükózzá, így hosszan tartó telítettség érzést okoznak.
• Mert magas a vitamin és ásványi anyag tartalmuk.

Vége a télnek, mindannyian örülünk az első tavaszi napsugaraknak. Szervezetünk sóvárog a friss zöldségek, gyümölcsök után, de még várnunk kell néhány hetet, hogy megjelenjenek az első tavaszi zöldségek a piacokon. Addig sem kell megvonni magunktól a salátákat, hiszen például a káposzta és cékla remek saláta alapanyag még így tavasz elején is.

Nálunk nincs étkezés saláta  vagy valamilyen zöldségköret nélkül. Egyszerűen szeretjük a zöldségeket és szeretem, hogy olyan sokféleképpen elkészíthetőek. Tél végén, tavasz elején nekem is nagy kihívás, hogy ezek a saláták szezonális zöldségekből készüljenek. Erre tökéletes például a káposzta, hiszen jól kombinálható más zöldségekkel (mint ebben a céklás káposztasalátában is) és a gyerekek is szívesen megeszik.

Egyszerű hozzávalók ízletes kombinációja ez a káposztasaláta retekkel és almával (és egy kevés fetával és répával). A káposzta-alma egyébként is egy nyertes kombináció, amire jó példa ez a joghurtos vegyes káposztasaláta is.

Szerencsére egyre több helyen elérhető az édesburgonya és egyre kevésbé számít különlegességnek ez az ízletes zöldség. Több fajtája is van, az üzletekben leginkább a sárga húsú, édeskés ízű kapható. Sokféleképpen felhasználható, én leginkább levesekhez használom (mint pl. ez a fűszeres répa leves édesburgonyából készítve) vagy sütőben megsütve köretként tálalom.

A kelbimbó elhanyagolt zöldség volt évekig nálunk (is). Gyerekkorom rettenetes menzai kelbimbó főzelékei sokáig kísértettek. Eszembe sem jutott, hogy bármit is készítsek belőle, míg egyszer szembejött velem egy sült kelbimbó recept, aminek nem tudtam ellenállni és éreztem, hogy ezt feltétlenül szeretném kipróbálni. A próbálkozásból hatalmas szerelem lett, azóta a kelbimbó rendszeres szereplője az őszi/téli étrendünknek.